2015. április 15., szerda

Hurut

Apu nagyon szereti a székely ételeket, nem csoda, hiszen Nagymamám erdélyi származású, így sokszor került náluk tradícionális étel az asztalra. Nagy kedvence a hurutos laska leves, aminek fő alapanyaga a csak Erdélyben beszerezhető hurut, amiről azt kell tudni, hogy aludtejből és petrezselyemből készül és igen jellegzetes ízt ad az ételnek. Nemrégiben elfogyott a dugi hurut adagja is és mostanában nem tűnt valószínűnek, hogy tudunk szerezni utánpótlást. Mivel közeledett Apu szülinapja, így Pé gondolt egyet és utánajárt miként lehet elkészíteni ezt a különleges örmény eredetű ételízesítőt, ekkor talált rá a receptre és annak történentére a Székely Konyha oldalán. Nem sokat hezitált és vásárolt 1,5 liter boci tejet, a valódi házi fajátból és egy nagy kiszerelésű szárított petrezselymet, ez volt a könnyebb. Aztán nekilátott réz edényt keresni, de az új szóba se jöhetett, mert horror áron vesztegetik, tehát maradt a használt, de azok is rémesen drágák voltak. Már épp kezdett letenni róla, mikor véletlenül belefutott néhány eladó darabba. Egy Bácsinál talált 3 réz üstöt, akinek a lánya csokoládé készítéssel foglalkozott, míg ki nem ment külföldre és az eszközök megmaradtak, amiket alkalomadtán értékesít. Pé megkérdezte mennyit kér érte és kis alkudozás után 2- t meg is vásárolt összesen 10.000 Ft- ért. Ezek az edények egyenként is elég nagyok a 1,5 l tej csak egy cseppnek tűnt hozzájuk mérten és a talpuk is gömbölyű, így csak vízfürdő felett használhatóak, de nem bántuk. Alaposan lesuvickoltuk őket használat előtt ecetes sós masszával, utána langyos vízzel átöblítve és puha ruhával áttörölve gyönyörű csillogóvá varázsolódtak. E hosszú felvezető után jöjjön a hurut receptje, hátha kedvet kaptatok hozzá:
 
 
Hozzávalók:
- 1,5 liter házi tej
- 3 marék szárított petrezselyem (legközelebb, ha csinálnánk 4-5 maráékkal is raknánk bele, hogy sötétebb legyen)
- réz edény
- sok türelem
- tiszta textil pelenka
 
Elkészítés:
3-4 hétig szobahőmérsékleten pihentessük a  tejet és naponta kétszer keverjük át, hogy megaludhasson. A szaga leírhatatlan, én a végére már nagyon rosszul voltam tőle, csak jól szellőző helyen ajánlott készíteni! A réz edénybe öntjük az aludtejet és vízfürdő felett addig főzzük, míg nem veszít valamennyit a nedvességéből és el nem kezd gyöngyözve forrni, ekkor adjuk hozzá a petrezselymet és tovább forraljuk folyamatosan kevergetve, míg el nem kezd kicsit már sűrűsödni és zöldre színeződni. Eztán levesszük a tűzről és a pelenkára öntjük, és egy edényben a saját levében hagyjuk kihűlni. Mikor már szobahőmérsékletű a pelenka 4 sarkát összekötjük, majd felakasztjuk és az alatta lévő edénybe hagyjuk lecsöpögni a savót legalább egy éjszakán át, ezt is jól szellőző helyen tegyük. A pelenkában összegyűlt masszából autentikusan kúpokat szokás formázni, nálunk most hungeres formát kapott. 1-2 napig hagyjuk jól szellőző meleg helyen száradni kicsit őket, alkalmanként megforgatva, majd egyesével zacskózzuk be és fagyasszuk le felhasználásig.
 
Megérte a fáradalmakat, mert Apu leírhatalna, hogy mennyire örült neki! Bár nem biztos, hogy nekiállnék a mi kis társasházi lakásunkban újra az elkészítésének, mert nagyon-nagyon-nagyon erős szaga van és nem túl kellemes az orrnak, mondhatni büdös :P
 

4 megjegyzés:

  1. Apukád öröme kárpótol a kellemetlen szagtól! Már én is olvastam erről a receptről abban az általad említett újságban, kíváncsi lennék hogy milyen az íze?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az íze igazán jellegzetes, kissé savanykás az aludt tejtől.

      Törlés
  2. A hurut nem kimondottan székely étel, inkább örmény. Nálunk is családi alaprecept, szégyen is, hogy én nem szeretem.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez így van eredetileg örmény, de a székelyek sajátjukként szeretik és használják :) A magam részéről én sem rajongok érte, de ha Apu készít belőle levest, akkor szoktam enni én is ;)

      Törlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...