Tesóm elé mentünk ki vonattal Bécsbe, hogy ha már úgyis ezen az útvonalon jön haza karácsonyozni Németországból, akkor miért is ne kötnénk egybe a dolgot egy kis adventi vásározással, nézelődéssel, forralt borozással/puncsozással. Kicsit nehezen indult a dolog, ugyanis a magyar- osztrák határnál állt a vonatunk 1,5 órát, mert az osztrákok a sűrített járatok miatt, vagy csak véletlenségből, de elfelejtettek vezetőt küldnei, ugyanis magyar nem vezethet osztrák területen... Ezen felülkerekedve vetettük bele magunkat a város szépségeibe, melyeket e pár képpel tudnám a legjobban összefoglalni:
Gyönyörűek voltak a kivilágítások, a karácsonyi fények és a forralboros sátrak illatának egyvelege. Viszont nagyon meleg volt, ami kicsit lelombozó közvetlenül karácsony előtt, a tömegről már nem is beszélve, ugyanis olyan sokan voltak, hogy lépni alig lehetett bármerre mentünk. A portékái az árusoknak mutatósak és hívogatóak voltak, de az áraiktól földbe gyökerezett a lábam, ezért a sárkányért még mindig fáj a szívem...
Hazafelé ismét adódott egy kis gubanc ugyanis annyira belefeledkeztünk a látnivalókba, hogy végül két perccel a vonatunk indulása előtt érkeztünk meg lóhalálában, levegő után kapkodva, felkészülve a legrosszabbra a pályaudvarra, de végül csak elértük :D
Minden jó, ha jó a vége! Azért kellemes élményekben volt részetek! :)
VálaszTörlésEz így igaz :)
Törlés